Hogyan ronthatjuk el a gyereket a legkönnyebben?

A gyerekvállalás egyszerre szép és roppant nehéz dolog. Szép, hiszen a család, ha kiderül, hamarosan új kis jövevénnyel gazdagszik az életük, olyan örömteli pillanatokat fog megtapasztalni, ami az egyik legritkább és legtisztább dolog az emberi lét folyamán. Az újszülött valóban csodás pillanatokkal ajándékozza meg a szülőket és nagyszülőket, de emellett rengeteg törődést is igényel, ami, valljuk be, fárasztó és kimerítő, úgy fizikailag, mint lelkileg. Az első nehezebb napok után az idő szárnyra kell, mi pedig szülőként könnyen azon kaphatjuk magunkat, hogy az édes kis csöppség, aki tegnap még a karunkon pihent békésen, ma már kevésbe édes formában a szupermarket padlóján fetrengve ordít és követelőzik.

Ugye, nem ezt a folytatást várta? Sajnos azonban elmondható, hogy manapság a gyermekeink királynőként és királyként uralják nemcsak a szívünket, de az életünk minden apró szegmensét is. Tanulmányok százai íródtak már a témában, de úgy tűnik, a szülők nem akarják beismerni, sőt, egyáltalán észrevenni a hibájukat. Mi lenne ez a hiba? Nos, a nevelés során történő „nem” szócska használatának teljes hiánya. Bizony, a mai szülők sajnos képtelenek nemet mondani a csemetéiknek, ezáltal olyan korlátlan hatalommal ruházzák fel őket, hogy még az ókori istenek is szégyenkezve-pironkodva csóválnák a fejüket e tejhatalom és szupererő láttán.