Ha megkérdezünk tíz hölgyet arról, elégedett-e az alakjával, valószínűleg kilenc azonnal rávágja – persze csak ha képes abbahagyni a cinikus nevetést- hogy sajnos nem, hiszen lenne még mit jócskán lefaragni a kilókból ahhoz, hogy elégedetten tudjon visszamosolyogni a tükörképére. A szerencsés tízedik pedig valószínűleg füllent, hiszen a nőkről köztudott: soha nincsenek „kibékülve” az éppen aktuális idomaikkal. Az örök favorit megoldás, a kalóriák ellensége, az áhított alak eléréséért felelős megoldás a fogyókúra. Persze már magának a szónak a hallatán is kirázza a hölgyeket a hideg, természetesen nem minden ok nélkül. Sajnos kegyetlenül hangzódhat, de mégis igaz, a nők java része rosszul lát neki a fogyókúrához.
Egyik napról a másikra megkurtítják az addigi étrendjüket és a kukába dobják a frigó tartalmát, önsanyargatásba kezdenek, aztán nem győznek eleget csodálkozni a mérlegre állván, hogy a leadni kívánt fölös kilók helyett még többet szedtek fel. Igen, azok a bizonyos kilók csak erősítésért mentek el, mivel a szervezet így reagálja le az általa „vészhelyzetnek” vélt szituációt, vagyis, hogy nem kapja meg az addigra megszokott ételmennyiséget és minőséget. Ebben a fázisban kezdődik el a zsír raktározása, ami roppant nagy elkeseredéshez vezet a fogyókúrázó részéről, hiszen, ahogy említettük, a nagy nehezen leadott néhány kiló hatványozottan tér vissza. Mit tehetünk azért, hogy a fogyás ne csak tiszavirág életű legyen, de hosszú, tartós és – lehetőség szerint- fájdalommentes.